Ösztönöz, elmét palléroz, lelkesít, ugyanakkor találékony válaszlehetőségekkel szolgál arra a sokakat érdeklő kérdésre, hogy: milyen lehetséges jövő(k) várhatnak ránk? Ez a tudományos-fantasztikus művek ereje.
Sokak szerint vannak arra utaló jelek, hogy közeledünk a repülő autók korszaka felé, ám mindaddig temérdek kihívás tornyosul előttünk. Az FAA légiközlekedési hivatala a tavalyi év során egy különleges légialkalmassági bizonyítványt állított ki egy repülő autómodellre, amit az Alef Aeronautics autóipari és légiközlekedési vállalat fejlesztett ki. Noha ez a modell egyelőre csupán kutatási-fejlesztési célt szolgál, mégis elmondható róla, hogy jelentős előrelépést jelent a légi mobilitás jövőjét illetően.
Életünk egy-egy akadálytalan, felhőtlen időszakában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az esetleges nehezebb időszakokra is gondoljunk. Aztán beköszönt egy válságos helyzet, és az első gondolatok között bizonyosan szerepelni fog a jövő próbatételeire való optimális felkészülés terve – , ahogy mondani szokás: lehetőségeinkhez mérten legyünk „bebiztosítva”. Miért lehet szükségünk B tervre?
Vitathatatlan, hogy minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke az iskolában, majd felnőttként a magánéletében és választott munkahelyén egyaránt sikeres, boldog, kiegyensúlyozott legyen. A tanulási készségek fejlesztése segít a modern (munkakörnyezeti) elvárásokhoz való alkalmazkodásban.
Milyen érzelmek lesznek úrrá rajtad, ha visszagondolsz az iskolapadban töltött időkre? Ez a kérdés olyan sűrűn került napirendre, hogy több helyen érdemesnek tartották tüzetesebben körbejárni. Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy a diákok – ezen belül is túlnyomórészt a középiskolások – leginkább negatív érzelmekkel kell, hogy megbirkózzanak egy átlagos tanítási nap folyamán.
Nem könnyű a műveltségről beszélni egy olyan világ berendezkedésben, melyben manapság élünk. A technológia radikálisan megváltoztatta az életünket, az internetnek köszönhetően Földünk „faluvá” zsugorodott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a klasszikus tanulási-tanítási modellek felvérteznek-e bennünket olyan képességekkel, amelyek segítenek az újszerű térben kellőképpen helytállni?
Új év, új remények és lehetőségek. Kíváncsi várakozásban töprengünk azon, hogy vajon mit hoz magával ez a nemrégiben útnak indult 12 hónap. A legtöbb esemény rejtve van előttünk, ám mégis van néhány, amelynek bekövetkeztére számíthatunk 2024-ben. Majdnem biztosan. Például a következőkre:
Michel de Nostredame, ismertebb nevén Nostradamus, a 16. századi francia asztrológus, orvos és jövendőmondó, aki ma is világszerte ismert a jóslatai miatt. Nostradamus élete és munkássága sok találgatásra ad okot, és sokan próbálják megfejteni kriptikus jóslatait, melyek állítólag előre jelezték a történelmi eseményeket és tragédiákat.
Talán nem érezzük teljesen elvetendőnek azt a meglátást, mely szerint: az idő az ember miatt, illetve benne létezik. Az emberi élet időbe ágyazott keretekkel rendelkezik, melynek az elejét mindenki látja, a végét csak sejteni, kikövetkeztetni, várni képes, tudni azonban nem tudja. Mivel személyére szabott életideje titokba van burkolva, és halvány fogalma sincs arról, hogy ágyban párnák között fog-e rányitni a vég, vagy másmilyen körülmények között, ezért gyakran nem tudja helyén kezelni a kérdést.
Az apáról fiúra öröklődő foglalkozások valamikori természetessége, magától értetődöttsége ma már erősen visszaszorulttá vált. Ugyanakkor már korábban is akadtak családi szakmasorból kilépő sarjak, akik úgy vélték, hogy a saját útjárás igénye nem egyeztethető össze a családi örökséghez való igazodással. Így a legújabb generációs ifjú nem kívánt apja, nagyapja ügyvédi vagy orvosi pályájának hosszabbítójává válni, inkább belevágott a zongoraművésszé formálódás hosszú, ám számára annál vonzóbb folyamatába.
Egyre erőteljesebben és látványosabban digitalizálódó világunkban sokan eljátszanak azzal a kérdésbe ágyazott gondolattal, hogy: vajon mit hoz a jövő? Vajon milyen újszerű építmények fogják ékesíteni a lakóterületeket? Napjaink személygépkocsijai milyen „metamorfózison” fognak keresztülmenni?
Szelíd intésként szokott elhangozni az a tapasztalatból kibomló megfigyelés, mely szerint: nem érdemes a múltban ragadni, sem pedig folyamatosan a jövőn rágódni. Az okok között pedig gyakorta ”vendégszerepel” az a józan argumentum, hogy: mivel az egyik „már” nincs, a másik pedig „még” nincs jelen az életünkben. Az sem véletlen, hogy – mintegy megfogadva az előbbi intelmet – egyre többen fordulnak a mindfulness (meditációs és gyakorlati) módszereihez, mely a jelen pillanatra való tudatos figyelésre, ítélkezésmentes megélésére ösztönöz bennünket.
Űrturizmus, gondolat- és érzelemfelismerő rendszerek, digitálisan megvalósított halhatatlanság, géncsere, fogyókúra a nanotechnológia segítségével, innovatív párválasztási stratégiák, bőrre nyomtatható áramkörök, direkt PC-agy kapcsolat, űrtechnológia az otthonokban.
Az időutazás olyan izgalmas téma, amely már-már kimeríthetetlen témát szolgáltat nem csak a regényírók, de a filmkészítők számára is. A múltba történő visszatérés a legkedveltebb feldolgozási forma, de a képzeletbeli időkapukon és időgépeken keresztül a filmek szereplőinek vezetésével a távoli jövőbe és idegen galaxisokba is ellátogathatunk.
Az időutazás lehetősége sokunk fejében megfordul az életünk során többször is. A “Bárcsak, újra kezdhetném, máshogy döntenék!” mondatok révén éppen hogy a múltba vágyódunk vissza, míg a “Jó lenne tudni, mit hoz a jövő!” a jelennel történő elégedetlenségüket takarja.
Nem is kell eltelnie ahhoz éveknek, hogy technikai újdonságok garmada szakadjon a nyakunkba, hiszen a technológia rohamosan és egyre gyorsabb iramban fejlődik! Ha kíváncsi vagy arra, mik lesznek az idei év legmeghatározóbb újdonságai, görgess tovább!
A mikroszkópikus méretű növényektől kezdve egészen a leghatalmasabbakig minden növény a földi élet nagyon fontos részét képezi. Az elmúlt 500 millió év során a növények változatos formában, de mindvégig jelen voltak a bolygón, és idő közben az emberiség minden életterületét átszőtték.
Mens sana in corpore sano, azaz ép testben ép lélek. Testi egészségünk kiemelten fontos téma lett az elmúlt időszakban, bár mentális egészségünk visszaállítása és jó állapotának megőrzése ugyancsak felkapott téma, jogosan, mert tényleg lényeges foglalkoznunk vele!
Az életünk részét képező technológiák, melyek korábban csodaszámba mentek, már nem is keltenek nagy feltűnést. Gondoljatok csak az okostelefonokra! Vannak olyan technológiák, amelyek után csak ábrándozhat az emberiség, ilyen például a teleportálás. De mik lehetnek a közeli jövőnk nagy vívmányai?