A kert mint tükör – mit mesél rólunk a természet, amit művelünk?
A kert nem csak egy hely. Nem csupán ágyások, talaj, növények és szerszámok halmaza. A kert valójában tükör. Visszatükrözi azt, aki vagy – vagy éppen azt, aki lenni szeretnél.

Ahogy tavasszal hajlamosak vagyunk nagytakarítást tartani odabent, érdemes elgondolkodni azon, mit "takarítunk" vagy épp ültetünk odakint. Vajon a kerted rendje és káosza, formája és vadulása nem mond el valamit arról is, ahogyan az életedhez viszonyulsz?
Rend vagy ösztön – vagy a kettő között?
Vannak, akik katonás sorban vetik a retket, precízen metszik a bokrokat, és minden gyomot azonnal eltávolítanak. Mások hagyják, hogy a természet kicsit beleszóljon, hogy a virágok oda vándoroljanak, ahol jól érzik magukat, hogy a bodobács is otthonra leljen a kerti pad alján. Egyik sem "jobb", mint a másik – de érdekes kérdés, hogy a saját kerted melyik irányba hajlik. És vajon miért?
Mire tanít minket a kert, ha figyelünk?
Türelemre. Mert egy mag nem nő meg gyorsabban csak azért, mert te sietnél.
Elfogadásra. Mert a természet néha mást akar, mint amit te elterveztél – és gyakran jobb is így.
Jelenlétre. Mert egy kert nem működik "majd egyszer" – csak most, csak ebben a pillanatban tudsz benne létezni.
Kertészkedés, mint önismeret
Figyeld meg, hogyan érzed magad, amikor a kertben vagy. Kijössz, hogy „megcsinálj valamit”? Vagy inkább kiülsz egy csésze teával, és hagyod, hogy történjen valami? A kert sokszor azt mutatja meg, hogy tudsz-e még kapcsolódni az élő, nem ember alkotta világhoz. Hogy tudsz-e nem irányítani, hanem együttműködni. Hogy tudsz-e csak lenni, nem mindig tenni.
Tavaszi szertartás – próbáld ki!
Válassz egy kis területet a kertedben, amit nem "rendezel meg". Nem irányítod, csak figyeled. Nem vágod vissza, nem gyomlálod. Csak nézed, mi történik vele májustól augusztusig. Néha ez a legtanulságosabb kertészeti projekt.
A kert nemcsak az ételt adja, amit megeszel, vagy a virágot, amit megcsodálsz. A kert visszaad valamit abból, amit elveszítettél a rohanásban. A ritmust, a figyelmet, az élő kapcsolatot a világgal. Mert ha nyitott szemmel nézed, a kert mindig tanít.