A növényi alapú élelmiszerek kevésbé ismert kockázatai
„Naiv módon hisszük, hogy a növényi alapú élelmiszerek biztonságosabbak, mint az állati eredetűek, pedig a növényi alapú élelmiszerek ugyanolyan érzékenyek a kórokozókra, mint a húsban, a halban, a tejben és a tojásban lévők” — állítja Jenny Schelin, a svédországi Lundi Egyetem élelmiszerbiztonsági kutatója.
Schelin szerint sokat tudunk az állati eredetű élelmiszerekről, és jól ismerjük az azokban előforduló kórokozók kockázatát, ez a tudás azonban közel sem ilyen kiterjedt a növényi alapú nyersanyagok, a gyártási folyamatok és a fogyasztásra kész termékek tekintetében, ami időnként a kockázatok alábecsléséhez vezet, súlyos megbetegedéseket okozva — írja a Food Safety News. A növényi alapú félkész ételek gyártása gyakran több lépésből áll, így ezek az élelmiszerek több ponton is szennyeződhetnek. A rostok elakadhatnak például a gyártóberendezésekben, ami mikrobiológiai problémákat okozhat, mivel az előző gyártási sorozatból visszamaradt maradék baktériumspórák a következő gyártási sorozatban gyártott termékekbe kerülhetnek.
Svéd tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy az előre felvágott gyümölcsöknél a hűtési láncban bekövetkező apró eltérések egészségügyi kockázatot jelenthetnek. A Svéd Mezőgazdaságtudományi Egyetem (SLU) kutatóinak tanulmánya kimutatta, hogy az energiatakarékos intézkedések – mint a hőmérséklet növelése az előállítás és a szállítás során, illetve az üzletek hűtőszekrényeiben – súlyos következményekkel járhatnak az élelmiszerbiztonságra nézve.
Megvizsgálták például, hogyan szaporodik a Listeria monocytogenes a frissen vágott gyümölcssalátában különböző tárolási körülmények között. A jelenlegi irányelvek szerint a gyümölcssalátákat maximum 4°C-on és legfeljebb 4 napon át szabad tárolni az üzletekben. A vizsgálat során az ananászból, almából, sárgadinnyéből és szőlőből álló gyümölcskoktélt Listeria törzzsel oltották be, és 4°C-on, 8°C-on, illetve dinamikus hőmérsékleti tartományban (egy napig 4°C-on, 7 napig 8°C-on) tárolták. 8°C-on a baktériumok mennyisége több mint tízszeresére nőtt a 4°C-os tároláshoz képest, ami a kutatók szerint elegendő ahhoz, hogy egészségügyi kockázatot jelentsen a veszélyeztetett csoportok tagjai számára.
Forrás: Nébih
