A szív és az ész együttműködése
Használd az eszed! Halljuk, és mi magunk is gyakran osztogatjuk, kérve vagy kéretlenül, ezt a tanácsot. Viszont az ész használata szív, lélek nélkül könnyen ridegséget, zordságot idéző lehet.
Az emberi tudat székhelyeként is értelmezhető értelem (ész) az, amiről általában és elfogadottan azt tartják, hogy ez az ami emberré tesz bennünket. Ez által viszonyulunk a környezetünkhöz, teszünk különbséget helyes és helytelen között, alakítjuk ki a nézőpontjainkat, gondolkodunk, tervezünk és irányítjuk cselekedeteinket. Lényünk másik igencsak meghatározó aspektusa a lélek, amely egyfajta belső energiaforrásként működik, formál, navigál bennünket személyes utunk során. Mindkettő kulcsfontosságú az egyéni élet minősége szempontjából, így nem biztos, hogy rangsorolnunk kellene ezeket.
Néhány tudós az elmúlt évek során egyre nagyobb figyelmet fordított az érzelmi intelligencia fontosságának kiemelésére – mely korábban elenyésző érdeklődést tudott magáénak. Daniel Goleman pszichológus és író nagysikerű könyvében, az Érzelmi intelligencia a munkahelyen címűben, azt elemzi, hogy a hatékony munkavégzéshez, a munkahelyi sikerhez és előrehaladáshoz elengedhetetlen szerep jut az érzelmi intelligenciának. Ez pedig folyamatosan fejleszthető. Egyes nézetek szerint (pl. Howard Gardner pszichológus szerint) több intelligenciatípus is létezik, melyek által az egyének az élet számos területén kibontakozhatnak. Fontos tehát, hogy egyensúlyt teremtsünk e kettő között, hiszen ez a harmónia életünk minden területét pozitívan befolyásolja. Lássuk, hogy mi mindent tehetünk e harmónia érdekében:
Teljes mértékben igyekezzük megélni életünk minden pillanatát (legyünk jelen), hiszen ez gazdagítja a tapasztalatainkat, bővíti a tudásunkat, növeli a bölcsességünket. A gyakorlatban mindez olyan aprónak tűnő lépésekben nyilvánul meg, mint a telefon mellőzése abban az esetben, ha baráti beszélgetésekről, összejövetelekről van szó. Amikor a családdal a nap végén leülünk a vacsoraasztal mellé, ne kapcsoljuk be a tévét, hanem figyeljünk az elfogyasztott ételre (íz, szín, forma) és egymásra.
A meditációs gyakorlatok ugyancsak segítenek abban, hogy elcsendesítsük az elménket, és valóban megéljük a pillanatot. Mindezek hatására észlelni fogjuk, hogy csökken életünkben a stressz, ám a testi és szellemi energia szintje növekedik.
Az adni jobb, mint kapni figyelmességét ne szorítsuk az év végi ünnepek falai közé, hanem tegyük rendszeressé életünkben. Legyünk kedvesek, empatikusak, figyelmesek, segítőkészek mások iránt. Örüljünk együtt az örvendezőkkel, és nyújtsunk vigaszt a szomorúságban, bánatban.
Tegyünk hosszú sétákat erdőkben, parkokban, mindezt pedig formáljuk tudatosan meditációvá – sétánk közben figyeljük a fákat, hallgassuk a természet rezdüléseit stb.
Olvassunk értékes könyveket, ne csak szórakoztatást keressünk az írásokban, így minőségi táplálékkal láthatjuk el a szellemünket és a lelkünket egyaránt.
A jóga segítségével csökkenthetjük a stresszt és szorongást, javíthatjuk a hangulatunkat, növelhetjük az energiaszintünket.
Végezzünk gyakrabban önkéntes munkákat, mellyel fizikai, mentális és lelki egészségünket egyaránt gyógyíthatjuk tetteinkkel, segítségnyújtással, hozzáállásunkkal.
