Az érzelmi kiegyensúlyozottság fontosabb, mint gondolnád
Öröm, szomorúság, félelem, düh, csalódottság, unottság. Az érzelmek mindennapi emberi életünk erőteljes befolyásolói. Olyan reakciók, amelyeket különféle események, helyzetek, körülmények, emberek, tapasztalatok váltanak ki belőlünk. Ha megismerjük belső rezdüléseinket, amennyiben kíváncsian és aktívan részt veszünk a „tanulom magam” folyamatában, akkor a tudatos érzelemszabályozás igénye sem fog távol állni tőlünk. Az érzelmi egészségünkre való odafigyelés és munka, ugyanúgy nem hanyagolható el, mint a testi jóllétünkkel való foglalkozás. Mindkettő kifizetődő.
Lelki krízishelyzetek
P. Müller Péter egy tanulmányában arról ír, hogy egy krízishelyzet az egyén életének minden területére erős befolyást gyakorol, továbbá, hogy ez a jelenség a modern korban sokkal problematikusabbnak bizonyul, mint az ezt megelőző századokban. A lelki krízis kialakulásához nagymértékben hozzájárul a meg nem értettség. Hiszen a megértés az emberi létezés egyik alapvető jellemzőjeként értelmezhető. Müller ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy: „Ha a megértés sérül, az az emberi mivolton is sebet üt.”
Amikor az ember valamilyen okból kifolyólag nem tudja megértetni magát a környezetével, nagy eséllyel kialakul egy egyéni válságállapot, egy lelki krízis. A civilizált társadalmakban a meg nem értettség válsága olyan általánossá vált, hogy szükség különféle szakmai szervezetek létrehozására. Ilyen példaként a lelkisegély is, melynek a legfontosabb feladata az, hogy megértést tanúsítson. A szakemberek figyelembe veszik, hogy a lelki válságba jutott egyén máshogyan kommunikál, mivel a lelki krízis egyúttal a kommunikációs válságot is magával hozza. Az érintett úgy érzi, hogy az általa használt szokványos kommunikációs eszközökkel (beszéd, mimika, gesztusok stb.) már nem tudja megértetni magát, ezért új módokat választ. Az egyik legnépszerűbb mód ilyenkor a levél.
Mindennapi hullámvölgy-kezelési képességeink
Juli Fraga pszichológus szerint: bár az érzelmi egészséget és kiegyensúlyozottságot gyakran felcserélik a mentális egészséggel, e két kifejezés nem ugyanazt jelenti. Egy érzelmileg kiegyensúlyozott állapot nem jelenti azt, hogy mindig és minden körülmények között boldogok vagyunk. Fraga szerint sokkal inkább arról van szó ez esetben, hogy rendelkezünk a mindennapi hullámvölgyek kezeléséhez nélkülözhetetlen készségekkel és erőforrásokkal.
A pszichológus felvázol néhány hétköznapi helyzetet. Például, amikor ellentmondásos vagy felkavaró érzelmi állapotba kerülünk valamilyen probléma során, akkor képesek vagyunk első körben felismerni, beazonosítani az aktuálisan felszínre tört érzelemtípust. Következő lépésként pedig eldönthetjük, hogy hogyan reagálunk, és miként dolgozzuk fel azokat – megbeszéljük a problémás helyzetet, ahelyett, hogy fejvesztve kirohannánk, vagy dühösen kiabálnánk. Megtanulunk egészséges határokat felállítani mind a családi és baráti kapcsolatainkban, mind pedig a munkahelyi környezetben.
Szakadatlan munka saját magunkon
Fraga szerint az is fontos, hogy a destruktív belső önkritika és negatív önbeszéd helyett gyakoroljuk az önmegértést. Ilyenkor segíthet az, ha önmagunkat mintegy kívülre helyezzük, és feltesszük a kérdést: vajon, ha a párunk vagy a legjobb barátunk hasonlóképpen beszélne velünk, hogyan éreznénk magunkat?
Természetesen egyikünktől sem áll távol a pozitív életérzések folyamatos megtapasztalásának kívánalma. Az élet azonban, a maga váratlan fordulataival, tesz azért, hogy mindez ne legyen olyan zsírozottan megvalósítható.
Az öröm és boldogság érzései mellett a negatívabb érzelmekkel is szükséges szembenéznünk. Minden érzésnek van jelzésértéke és oka, nekünk pedig azon kell munkálkodnunk, hogy felismerjük, megértsük, megoldjuk azokat, majd tapasztaltabban továbblépjünk. Miközben jobban megértünk egy-egy ilyen lelki folyamatot, egyúttal magunkon is dolgozunk, önmagunkhoz is közelebb jutunk.
