Felnőttkori barátságok – Van ilyen?
Nyilván van, hiszen nem egy barátság köttetik felnőttkorban. Hogy mások-e ezek a barátságok, mint a gyerekkori, vagy éppen fiatalkorunkban kialakultak? Nyilván igen, hiszen idősebb korban már más az összekötő kapocs. Hogy ugyanolyan tartósak-e? Hát, akár még az is lehet.
Viccesen szoktuk emlegetni „öreg” barátnéimmal, hogy hiába telt el közel húsz év, mióta elindult a barátságunk, a téma ugyanaz maradt: a pasik. Míg annak idején az éppen aktuális kiszemeltünk, plátói vagy éppen valódi szerelmünk volt a téma, manapság minden életünk férfijai, azaz a fiaink körül forog. Persze, egy-egy összeröffenéskor nem csak ők kerülnek szóba, nemigen fordul elő, hogy csendben hallgatunk egymás mellett.
De mi a helyzet a felnőttkori barátságokkal?
Míg gyermekkorban egy-egy barátság kialakítása könnyen megy, mint a karikacsapás, felnőttkorban már nehezebb dolgunk van. Akadnak, akik ilyenkor is könnyen alakítanak ki új kapcsolatokat, míg mások nehezebben nyitnak új ismeretségek felé. (Utóbbiak valószínűleg kicsit többet szenvednek a magány miatt.) A lényeg valójában az, hogy új barátságot kezdeni soha nem késő. De mégis, hogyan?
Merj nyitni!
Ha begubózunk, folyamatosan hárítjuk a kedves invitálásokat egy-egy új közösségbe, azzal csak azt érjük el, hogy egy idő után elmaradnak ezek a meghívások. Viszont ha nyitottak vagyunk arra, hogy új embereket ismerjünk meg, esetleg mi kezdeményezünk egy találkozót, úgy nagy eséllyel lelhetünk majd új barátokra, barátságokra.
Add (ki) magad!
Ahhoz, hogy új, őszinte emberi kapcsolataink legyenek, ahhoz muszáj egy picit kiadnunk magunkat. Persze, nem arra gondolunk, hogy mindjárt az első alkalommal meséljük el életünk legféltettebb titkait, de az állandó titkolódzás valószínűleg nem vet túl jó fényt ránk.
Keressük a közös témát!
Akár a munkahelyen, akár egy kisebb közösségben (tanfolyam, edzőtermi társaság) akad lehetőségünk új ismeretségek kiépítésére, igyekezzünk a közös pontok megkeresésére. Persze, az első általában mindig az adott hely, ahol összetalálkoztunk, ám ezen felül is érdemes megtalálni a közös témát.
Éljen a közösségi média!
Ugyan vannak, akik az új barátok felkutatására is alkalmasnak találják „kedvenc” közösségi oldalunkat, számomra egy kicsit furcsa lenne, de persze, ízlések és pofonok. Viszont régi ismeretségek, barátságok felelevenítésére remek lehetőség! Sőt, ha költözés miatt fizikailag távol kerül tőlünk egy nagyon kedves barátunk, ez remek lehetőség arra, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat köztünk.
Ne erőltessük!
Meglehet, akár egy munkahelyen, akár egy másik, már meglévő közösségbe szeretnénk beilleszkedni, jó kapcsolatot ápolni az ott dolgozókkal, ott megfordulókkal, valamiért mégsem sikerül a közösség olyan tagjának lenni, amilyet eredetileg elképzeltünk. Ilyenkor nem érdemes erőltetni, ráerőltetni magunkat a többiekre. Egyrészt, ami nem megy, azt tényleg nem kell erőltetni, másrészt finoman szólva is hülyét csinálunk saját magunkból.
Ötlet: ridikul.hu
