Ilyen is van: a pszichológiai klímaválság jelensége
Ma már a mindennapi rutin részévé vált a digitális világ, ami a reggeli ébredéstől a késő esti elalvásig uralja az időnket és a figyelmünket egyaránt. Videók megtekintése, hírek elolvasása, e-mailek megválaszolása, kapcsolattartás a rokonainkkal és a kollégáinkkal. Számos munkahelyen pedig ma már elengedhetetlenül helyhez jutnak az okoseszközök, meghatározva és megalapozva a munkavégzés folyamatát. Mi az a pszichológiai klímaválság?
Friss képernyőidő-statisztikák szerint (Backlinko Team) az emberek naponta közel 7 órát, pontosabb adatokkal szemléltetve 6 óra 40 percet töltenek a képernyők előtt. A fiatalok képernyő ideje a 2019-ben kimutatott 4 óra 44 percről 5 óra 33 percre növekedett. A médiafogyasztás pedig magában foglalja az internetezést, a tévézést, a számítógépezést, az okostelefonok, tabletek, számítógépek használatát egyaránt. A képernyőidő-problémát Mike Brooks iskolapszichológus egyfajta pszichológiai klímaválságként értelmezi. Brooks mindezt azzal okolja, hogy a folyamatos digitális változások sorozata lassan meghaladja az alkalmazkodási képességeinket. Feltesz egy mindenkit, elsősorban viszont a szülőket érintő kérdést:
Valóban olyan ártalmasak a gyermekek számára a képernyők, mint amennyire félünk azok hatásától?
Brooks válasza nem nevezhető túlságosan derűlátónak, ugyanis meglátása szerint, ha alaposabban körbejárjuk a kérdést, lassan arra fogunk ráébredni, hogy a jelenség jóval összetettebb és riasztóbb képet fest magáról, mint ahogyan azt kiinduláskor gondoltuk. Figyelemre méltó kijelentése szerint az általunk létrehozott digitális világ hatásaként jelen pillanatban egyfajta pszichológiai klímaváltozás (psychological climate change) kezdeti szakaszát tapasztaljuk.
Több szakértő annak ad hangot, hogy a fiatalok okostelefon- és közösségi médiahasználata megnöveli a mentális egészségügyi problémák kockázatát. Azt is hozzáfűzi, hogy nem szükséges szakértőnek lenni ahhoz, hogy felismerjük: a túlzott képernyőidő nem minősülhet egészségesnek. Mások amiatt aggódnak, hogy a digitalizáció nem lineáris ütemben fejlődik, így kiszámíthatatlannak mutatkozik és idővel túl nőhet az emberek alkalmazkodási képességein.
Brooks szerint sokkal többről van szó, mint eszközökről és képernyő időről, tudniillik egy paradigmaváltásról beszél, ami a kollektív pszichében is tetten érhető. Éppen ahogyan a globális felmelegedés jelentős mértékben megváltoztatja a világunkat, úgy a digitális átalakulási folyamatok is átformálják az elménket és az életünket.
