Korunk aggasztó jelensége: az étkezési zavarok
A táplálkozási magatartásban beállt súlyosnak és tartósnak tekintett viselkedési állapotokat, melyekhez a leggyakrabban nyomasztó gondolatok és érzések is kapcsolódnak, evészavarokként szokták emlegetni. A legszélesebb körben ismert evészavar-típusok közé sorolható az anorexia és a bulimia nervosa, azonban egyre több szó esik a falászavarról, az elkerülő táplálékbeviteli rendellenességről (ARFID), a pica kvalitatív evészavarról, valamint a kérődzési (ruminációs) zavarról egyaránt.
Dr. Riskó Ágnes Étkezési zavarok című könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a táplálkozással kapcsolatos egészségügyi rendellenességek az elmúlt évtizedek során növekedést mutattak, és a fejlettek országokban erőteljesek. Megjelenésük több kiváltó okra is visszavezethető, így szóba jöhetnek: pszichológiai, szociokulturális, genetikai aspektusok. A szerző szerint korábban a magas mortalitású anorexia nervoza pszichés okaival való foglalkozás került előtérbe, és mindössze az utóbbi évtizedekben kezdtek felfigyelni egyéb étkezési zavarokra - például a nagyrészt pszichés hátérrel rendelkező elhízás és kóros falánkság széles körű problémájára. A táplálkozási zavarok több okból kifolyólag is kimagasló figyelmet érdemelnek, egyrészt gyakoriságuk szempontjából,lévén, hogy a fiatal felnőttek 1-4 százalékát érintik, másrészt pedig a magas halálozási arány (anorexia esetében főként) miatt, melynek következtében a betegek 8 százaléka egy évtizeden belül elhalálozik. Előfordulnak enyhébb tünetekkel járó evészavarok is, melyek elsősorban a fiatal nők körében jelentkeznek. Ez utóbbiak mozgatórugói általában a kor elvárásai (pl. szépség és karcsúság).
A zömében a fiatal generációt, ezen belül is leginkább a nőket érintő evészavarok között a legveszélyesebb az anorexia és a bulimia nervosa - jegyzi meg a Psychiatry.org. Nem meglepő, hogy az evés miatti szorongás sűrűn összefügg testsúly és alak körüli aggodalmakkal, melyek olyan erőltetett szokásokat aktiválhatnak, mint a korlátozó evés, az ételkerülés, a falási inger, a hánytatás, a hashajtó szedés vagy a kényszeres testmozgás. A 12 és 35 év közötti nők körében az evészavarok több változata is ismert, és kiegészülhet hangulati és szorongásos zavarokkal, kényszerbetegségekkel, alkohol- és szerhasználattal. A kutatások szerint az öröklődés jelentős szerepet játszik abban, hogy egyes embereknél magasabb e rendellenességek előfordulási kockázata.
A Mayo Clinic szakemberei arra is rámutatnak, hogy ezek a veszélyes étkezéshez viszonyuló viselkedési formák súlyos hatással lehetnek az egészségre - pl. károsíthatják a szívet, az emésztőrendszert, a csontok és a fogak egészségét, ugyanakkor egyéb betegségekhez is vezethetnek. Mindemellett pedig összefüggést mutathatnak az önpusztító hajlamokkal, a szorongással és a depresszióval. Megfelelő kezeléssel azonban visszafordíthatók ezek az egészségromboló szokások.
Több jel is utalhat arra, ha valaki étkezési zavarokkal küzd: meglepően sok időt tölt a súlya miatti aggodalommal; azért kerüli a társasági életet, mert tart attól, hogy az étkezés kulcsszerephez jut. Továbbá: egy-egy étkezést követően rosszullétről panaszkodik vagy hashajtót szed; ijesztően keveset eszik; túlzásba viszi a testedzést; szigorú szokásokat és rutinokat kapcsol az ételhez és étkezéshez; gyakoriak a hangulatingadozások - főként a visszahúzódás, a szorongás és a depresszió.
A fizikai tünetek közül megemlíthetők: a szédülés, fáradtság; a végtagok zsibbadása; erős szívdobogás, ájulás; emésztési problémák; a korábbihoz képest túl magas vagy túl alacsony testsúly; rendszertelen vagy kimaradó menstruáció.
Egyéb figyelmeztető jelzések: nem mond igazat arról, hogy mikor evett vagy arról, hogy mennyi a testsúlya; nagyon sokat és gyorsan eszik; az étkezések után a mosdó az első hely, amit felkeres; kerüli a másokkal való étkezéseket; az ételeket apró darabokra vágja és extra lassan eszik; szándékosan bő ruhát vesz fel, hogy elrejtse a fogyást.
