Mindannyian vegaként kezdtük – Bizonyíték rá a kerti zsázsa…?
A húsvéti ünnepek előtt a gyermek egy hatalmas csokinyuszi és egy saját kezűleg (na jó, a nevelőnő „alig” segítségével) készített papír hímes tojással a kezében várt rám a bölcsiben. És kapott még valamit útravalóul, vagyis ízesítőül a hosszú hétvégére: egy joghurtos dobozt, valami apró, zöld növénykével „megtömve”.
Ez pedig nem volt más, mint a kerti zsázsa, amely ugyan rendkívül sokoldalú, és kis hazánkban is ismert, de kevésbé használt, fogyasztott fűszer- és gyógynövény. Bevallom, én sem ismertem, úgyhogy el sem tudtam képzelni, mihez is kezdünk majd ezzel a „zöldséggel”?
Több névvel is illetik
Ha azt hallod, hogy vadmustár, vagy kányafű, esetleg szépítőfű, netalántán kerti rézsuka, vagy akár salátatorma, vagy mondjuk kerti tormafű, akkor ne legyen kétséged felőle, hogy a zsázsáról van szó. A kis zsázsafű „becenév” mondjuk már elég árulkodó.
Messziről érkezett!
És már nagyon régen! Nagy valószínűséggel a mai Irán területéről került ide hozzánk, Babilon lehetett az „otthona”. A kínaiak már i.e.1500 évvel is tudtak róla, sőt, az egyik legfinomabb salátanövényként tartották számon. De fellelték egyiptomi sírokban is, egyes római költők, írók mint vágykeltő nyilatkoznak róla, míg mások éppen ennek ellenkezőjéről, úgyhogy ezzel kapcsolatban „ködösek” az információk. A görögök termesztésével kapcsolatban írnak róla hosszasan.
Nem összekeverendő!
Míg nálunk a zsázsa az zsázsa (vagy éppen kányafű, szépítőfű és így tovább, ahogy fentebb is írtuk:-)), addig más országokban egyéb növényeket is érthetnek e név alatt. Ezek a salátanövények országunkban nem, vagy csak kevésbé ismertek. (Ilyen például a közönséges borbálafű, vagy a réti kakukktorma.)
Előnye igénytelenségéből és gyorsaságából fakad
Habár szervezetünk leginkább a téli hónapokban díjazza a fenti két tulajdonságát, természetesen az év bármely szakában termeszthetünk belőle. Sokat bíbelődnünk nem kell vele, és még egy pici lakásban is nevelgethetünk belőle.
Ha bőséges „termést” szeretnénk
Szóval, ha szeretnél egy kis zsázsát termeszteni, akkor végy egy edényt, műanyag tálkát, kiszuperált tányért (a legjobb, ha vízáteresztő), tegyél bele 2-3 ujjnyi vastag, jó minőségű, homokkal kevert kerti földet. Kissé nyomkodjuk meg a talajt, majd mehetnek bele a magok, minél sűrűbben, annál sűrűbb lesz majd a „termés” is. Erre mehet még föld, 1-2 mm vastagságban, amit szépen dolgozzunk el megint. Most mehet a dobozkánk sötét helyre, vagy egy kartonnal letakarva. Csak addig maradjanak is „besötétülve”, míg ki nem bújnak a földből. Ezután kerüljön napfényes, világos helyre. A 20-22 ⁰C-os melegért szintén hálás lesz.
Ha nem szeretnénk még az edénnyel sem bíbelődni, néhány réteg, alaposan benedvesített itatóspapírra is tehetünk magokat. Ezt egy vékony vattaréteggel érdemes letakarni.
Az öntözéssel csak csínján!
Már a csíra előbújása után érdemes megöntözni a növénykénket, ám csak óvatosan a felülről való „burogatással”. Ha a fent már írt vízáteresztő edényre esett a választásunk az ültetéskor, akkor bőven elegendő, ha naponta 5-10 percre vízbe állítjuk az edényt, dobozt.
Akkor jöhet a szüret!
Két hét sem kell, és máris indulhat a szüret! A vetés utáni 10.-12.napon már vághatjuk is le a zsenge szárat és vele a két sziklevelet (a legjobb ollóval), és már fogyaszthatjuk is. Ha kicsit még növesztenénk a zsázsánkat, megjelennek rajt az első zsenge lomblevelek is.
Ami még fontos!
Ha folyamatosan szeretnénk termeszteni ezt az apró finomságot, fontos, hogy mindig friss termőtalajba kerüljön. Ha nem így teszünk, kockáztatjuk azt, hogy a földben elszaporodnak a palántadőlést okozó gombák.
Kertben is megállja a helyét!
Természetesen a kerttel rendelkezők is örömüket lelhetik ebben a kis növénykében. Március végétől egészen júniusig vethetjük. A finoman előkészített földbe mehetnek a magok, alapos öntözés jön, majd alig egy hét, és már ki is bújtak a földből. A termelési időszak három hétnél általában nem hosszabb.
Fogyasztani és fagyasztani!
Íze igencsak kellemes, a tormára emlékeztet, de annál enyhébb, kissé csípős. Amiért érdemes még fogyasztani az viszonylag magas C-vitamin tartalma, a benne lévő B-vitaminok, karotin, kálium, foszfor, kalcium, nátrium, jód, vas és foszfor. Ezek mellett baktériumölő hatása is van. Feldobhat egy egyszerű vajas kenyeret, vagy salátát is, ízesíthetünk vele főzeléket, vagy akár leves, mártás is készíthető belőle. És ha már a fagyasztásról volt szó, akkor ne feledkezzünk meg a tartósításáról sem, mert bizony azt is lehet! Tekerjük alufóliába és így tegyük a fagyasztóba, így bármikor felhasználhatjuk!
„Vegaság” és kerti zsázsa? Hogy jön ez össze?
Szóval, egyes kutatások azt állítják, hogy mi emberek, mielőtt felfedeztük a húsevés örömeit, bizony „vegák” voltunk, vagyis növényevőként kezdtük „pályafutásunkat” ezen a bolygón. Ennek etimológiai magyarázata a zsázsa szóra, vagyis annak állítólag szanszkrit eredetű német (Kresse), angol (cress), illetve francia (cresson) megfelelőjére épít. E szó jelentése pedig nem más, mint: harapni, enni, majszolni.
Forrás: hazipatika.com, balintgazda.hu
