Minden nap közelebb juthatunk a boldogsághoz – De hogyan?
Sokan felismerik, hogy a boldogság nem egy statikus állapot, hiszen az élet egyszerűen nem így van berendezve. Vannak azonban elégedettséggel, örömmel koszorúzott pillanataink, melyek által derűsebbnek érezhetjük magunkat. Ezek feltöltik az energia készletünket és a kitartás tartályainkat, forrássá válnak, amelyekből a nehezebb időszakokban erőt meríthetünk.
Számos embert gyötörnek folyamatosan és tartósan a negatív gondolatok és életérzések, melyekbe egy idő után bele lehet ragadni. Ranjeet Singh Dhillon Élettitkok című könyvében arra is rámutat, hogy az emberi élet titkait, melyek boldogságot, lelki békét, kiegyensúlyozottságot nyújtanak, lehet gyakorolni, életünk részévé lehet formálni. Ezek áthatják a mindennapjainkat, és minőséggel, értékkel telítik azokat.
De vajon milyen „titkok” léteznek, amelyek által több örömet csempészhetünk az életünkbe, és melyekkel naponta tehetünk azért, hogy jobbá, színvonalasabbá tegyük? E témában egy sor hasznos tippet találhatunk. ezek közül sorolunk fel az alábbiakban néhányat.
Érdemes a pozitívra összpontosítanunk – Néhány meglátás szerint, ha naponta legalább háromszor, 45 napon át keressük a pozitívumokat az életünkben, akkor ez egy idő után automatikussá válik, és mintegy átprogramozzuk az agyunkat a jóra, az előrevivőre való fókuszálásra. Ehhez a gyakorlathoz választhatunk különféle mantrákat minden napra (pl. Hálás vagyok mindenért, amim van).
Minden győzelem értékes, bármily kicsiny legyen is az – Ezért fogadjuk jó kedéllyel, és ünnepeljük azokat méltóképpen. Ha azt tűztük ki célul, hogy reggelente korábban kelünk, és autózás helyett sétálunk vagy biciklizünk, és mindezt több napon keresztül sikerrel véghezvittük, joggal érzünk örömet, ünnepet a szívünkben. Ebből merítve motiváltabbá válhatunk a továbbiakra nézve is.
Teremtsük meg a munka és a magánélet közötti egyensúlyt – Senki számára sem meglepő kijelentés, hogy az életünk jelentős részét a munkavégzés tölti ki, ugyanakkor a pihenésre, az időnkénti ejtőzésre is sort kell keríteni. Ilyenkor időt szánhatunk a hobbijainkra, sportolhatunk, meglátogathatjuk a barátainkat, vagy elutazhatunk a bakancslistás úticélok valamelyikére. Ha a tevékeny időszak és a pihenés között van egyensúly, akkor az életünkbe kevesebb stresszor szivárog be, több lehetőségünk nyílik az önkifejezésre és az önkibontakoztatásra.
Fogadjuk el, hogy csak kevés dologban lehetünk (majdnem) tökéletesek – Törekvéseink között gyakran szerepel a mindenben tökéletesnek lenni vágya. Ez azonban sok esetben hiábavaló kívánalom. Ebben segíthet az önismeret, mely folyamatban felismerjük az adottságainkat, képességeinket és a határainkat egyaránt.
Az életünk véges, így nem érdemes fölösleges dolgokra pazarolni a drága időnket – Tudjuk, hogy a számlákat fizetni kell, és a kötelességeinket minden nap el kell végeznünk. Ugyanakkor szabadságunkban áll olyan tevékenységeket végezni, melyekben kibontakozhatunk, ami szenvedéllyel tölt el bennünket és fejleszthetjük a kreativitásunkat.
Az, hogy az általunk kitűzött célok megvalósításában mennyire érezzük magunkat elégedettnek, többnek, azt nagyban befolyásolja a hozzáállásunk is.