Népszerű italok fogyasztását hozták összefüggésbe a depresszióval és a szorongással
Meglepően összetett kapcsolatot tártak fel a mentális egészség és különféle italok fogyasztása között — a kávétól az energiaitalokig, a buborékteától a cukros üdítőkig.
A Depression and Anxiety című folyóiratban megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis 59 tanulmány, összesen 2.050.716 résztvevő adatait elemezte 22 országból. Az eredmények szerint egyes alkoholmentes italok gyakori fogyasztása a szorongás és a depresszió nagyobb valószínűségével járhat együtt, miközben nem tudtak egyértelmű kapcsolatot kimutatni a stressz és az italfogyasztás között, mivel az erre vonatkozó bizonyítékok nem voltak egyértelműek. Az italspecifikus elemzésekben a cukrozott italok, a buboréktea, a szénsavas üdítők, a mesterségesen édesített üdítők és az energiaitalok nagyarányú fogyasztása pozitív összefüggést mutatott a depresszióval, míg a kávénál a kapcsolat éppen fordított volt. Jelentős pozitív összefüggést találtak az alkoholmentes italok nagyobb bevitele és a szorongás között is, különösen a buboréktea és a szénsavas italok fogyasztóinak körében. A kapcsolat statisztikailag szignifikáns volt a magas jövedelmű országokban végzett vizsgálatokban, és a gyermekpopulációk körében volt a legerősebb.
A stressz kockázatát illetően a fő összesített elemzés nem mutatott ki jelentős összefüggést az alkoholmentes italok fogyasztásával. Pozitív kapcsolatot találtak ugyanakkor a magas jövedelmű országokra, ahol csak gyermekeket vizsgáltak, illetve az üdítőital-fogyasztókra korlátozódó elemzésekben, bár a jövedelemre, életkorra vonatkozó alcsoportok közötti különbségek nem voltak statisztikailag szignifikánsak. A különböző vizsgálati populációk közül a serdülők körében figyelték meg a legerősebb összefüggést az alkoholmentes italok fogyasztása és a mentális egészségügyi problémák között. Az alsó-közepes jövedelmű országokban magasabb depressziós értékeket mértek, amelyhez az életmód és a társadalmi-gazdasági tényezők is hozzájárulhatnak. A szorongás esetében a hatásbecslések magasabbak voltak Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, ami régióspecifikus tényezők potenciális befolyására utal. A stressz esetében az összefüggésbecslés magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál, bár a nemenkénti eredmények nem voltak statisztikailag szignifikánsak — írja a News Medica.
Forrás: Nébih
