Tedd teljesebbé a párkapcsolatodat, nyáron is fontos az énidő
Néhány éve a New York Post egy olyan kutatás eredményeire hivatkozott, melyben a megkérdezettek zöme azt állította, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű énidő erősebbé formálja a párkapcsolatukat is. Ezért egyre sűrűbben bátorítják a partnerek egymást arra, hogy szánjanak időt a mítájmra (me-time), fektessenek nagyobb hangsúlyt az öngondoskodási rutinokra.
A meglátások szerint az ideális énidőre nem akkor kell(ene) sort keríteni, amikor már csúszva-kúszva küszködjük át magunkat a mindennapi teendők kipipálásán, hanem minden nap.
A szőrszálhasogató nézetek szerint optimálisnak bizonyulhat a napi 51 perc, ami heti hat órát tesz ki. Az amerikai megkérdezettek közül sokan az önmagukra szánt időt fontosabbnak tartják, mint a partnerükkel való randevúzást. Többen (83%) pedig azt is elárulják, hogy nem kétséges számukra az, hogy megérdemlik az öngondoskodást. Ennél a pontnál felmerülhet a kérdés, hogy mivel szeretik leginkább tölteni ezt az időt? A beszámolók szerint legtöbben (60%) a kanapén heverésznek, vagy megnézik kedvenc tévé- vagy filmsorozatukat. Valamivel kevesebben (56%) könyvolvasásra, podcastok hallgatására (42%), testmozgásra (38%) fordítják a rendelkezésre álló időt.
Ám a felmérésből az is kiderül, hogy a napi „énidő-minimum” biztosítása mellett, néhány körülmény és élethelyzet arra sarkallhatja az embereket, hogy kissé megnöveljék a szokásos időmennyiséget. Ez olyan esetekben állhat be, mint például a munkahelyi stressz, az ünnepi készülődések, az otthoni-magánéleti stressz vagy éppen az alváshiány.
Mi is tulajdonképpen az énidő?
A Direction Psychology úgy fogalmazott, hogy az önmugankkal való jelenlét azt a tudatos erőfeszítést foglalja magában, amikor időt szakítunk a mentális és fizikai tartályaink feltöltésére. Az viszont, hogy ki hogyan gondolja ezt megvalósítani, egyénenként változó lehet. Előfordul ugyanis, hogy valaki vesz egy forró fürdőt, és amikor végez személyre szabott, mini akvaterápiájával, újjászületve, tettre készen száll ki a kádból. Másokat inkább a jógázás, a haj- és körömápolás, a meditáció vagy a futás tölt fel. Minőségi énidőről akkor beszélhetünk, ha éberen, az itt és most hozzáállásával veszünk részt az egyedül végzett tevékenységeinkben.
Miért olyan fontos a saját magunkkal töltött idő?
A pszichológusokból és egészségügyi szociális munkásokból álló Direction Psychology szakemberei rámutattak arra, hogy mivel a testünk és az elménk szorosan össze van kötve egymással, annak érdekében, hogy a kapcsolat optimálisan működhessen, szinkronban kell lenniük. Ennek szemléltetéseképpen azt a példát hozzák fel, hogy amikor stresszesek vagy feszültek vagyunk az a testünkben gyomorgörcsként, nyakfájásként vagy migrén formájában jelenik meg. Ám az elv fordítva is érvényesül, hiszen amikor valamilyen fizikai sérülésünk van, akkor az a mindennapi tevékenységeink korlátozása mellett, hangulatingadozásban, alulmotiváltságban vagy koncentrációs nehézségekben is megmutatkozhat.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy értsük a testünk és az elménk „nyelvét”, nekünk szánt üzeneteit, melyben a énidő rendszeres beiktatása sokat segíthet.
Abban a pillanatban, amint sikerül „nyakon csípnünk” egy testi vagy lelki „tüskét”, azon fáradozzunk, hogy valamilyen módon szabaduljunk meg attól. A szakember itt azt javasolja, hogy ne kerülgessük a gondolatokat és aggodalmakat, hanem nézzünk szembe azokkal, és mélyedjünk el bennük. Csak ezen a módon lelhetünk rá a megoldásokra, lehetséges kiutakra.
Ha nem tudod, hol startolj, íme néhány tipp
Adunk néhány kreatív (nyári) énidős tippet:
énekelj és/vagy táncolj,
fess egy képet a „csendélet” témájában,
fedezz fel egy új kirándulóhelyet,
sétálj egy nagyot az erdőben,
hallgass klasszikus zenét,
próbálj ki egy ínycsiklandó új receptet,
teremts a gardróbban zen atmoszférát,
ültess fát és virágokat,
készíts kollázst a nyári élményekből,
rajzolj mandalát.
