Tudjuk, mégsem tesszük? Egészségre törekvés kis lépésekben
A Leideni Egyetem kutatói szerint manapság igencsak erőteljes akadályokba ütközik mindenki, aki egészségesebben akar élni. Marieke Adriaanse, a Leideni Egyetem Orvosi Központjának professzora, mindezt azzal egészíti ki, hogy a tudományos előrevetítések szerint 2060-ra szükségessé válik, hogy minden harmadik ember az egészségügyben helyezkedjen el. Éppen ezért már ma arra kell törekednünk, hogy a megelőzést helyezzük előtérbe, ha az egészséges életmód mellett döntünk.
Túl optimisták voltunk
Az efelé vezető út azonban sok esetben rögösnek nevezhető. Az emberek többsége elismeri azt, hogy a testmozgás valóban több tekintetben gyógyírnak minősül. A gond nem a felismeréssel és a belátással van, hanem inkább azzal, hogy sok esetben valóságos kihívás az embereket arra ösztönözni, hogy ténylegesen el is induljanak az egészségesebb életvitel útján (testmozgás, táplálkozás). Adriaanse meglátása szerint túl sokáig ringatták magukat abba az optimista szemléletbe, mely szerint, ha egy orvos a páciensének elmondja: az egészséges testsúly jelentősen (a felére!) csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az elég motiváció arra, hogy a beteg a tettek útjára lépjen. A valóság azonban gyakorta nem igazolta ezt a bizakodó, jóhiszemű feltételezést. Tény, hogy annak tudása, hogy valami egészségesnek bizonyul, nem feltétlenül jár kéz a kézben a motiváltsággal és a tettvággyal - jegyzi meg a szakember.
Konkrétumok hiánya
Induljunk ki példaként a mindenféle előjellel ellátott újévi fogadalmakból, melyek között élen jár a fogyás (vagy legalábbis annak szándéka, vágya). Gyakran az év eleji mindig-lelkes tervek azért fulladnak kudarcba, mert a jó szándék mögött nem állnak szilárd, konkrét, megfontolt és reális lépésekre bontások. Olyanok, mint: pontosan mit és mikor fogunk csinálni a célunk megvalósítása érdekében? Hogyan fogunk táplálkozni? Mikor fogunk mozogni? Mit teszünk olyankor, ha késő este ránk tör az éhség? A konkrét tervekre szükség van, mert ezek befolyásolják a mindennapi viselkedésünket. Továbbá célromboló tényezőként ide társulhat a gyenge akaraterő, a kényelemszeretet és a halogatás triója is.
Döntések és rutinok
Döntéseink többségét nem az akaraterőnk navigálja, hanem egyfajta belső, személyre szabott automata pilóta, vagyis a szokásaink, a mindennapi rutinjaink. Éppen ezért az egészségügyi menedzserként is helytálló Adriaanse fontosnak tartja, hogy az egészséges terveket apró lépésenként építsük bele a rutinjainkba. Ezek kapaszkodóként szolgálnak bennünket.
