Vess véget a mozgásszegény mindennapoknak
Bár a fizikai aktivitást népszerűsítő globális tervezet már 2018-ban útnak indult, a jelenlegi kimutatások szerint: a valós előrelépések leheletnyinek mutatkoznak. A felnőtt lakosság 31 százaléka (nagyjából 1,8 milliárd ember) folytat fizikailag inaktív életmódot. Vajon hogyan vehetjük elejét a mozgásszegény életmódból adódó egészségügyi problémák egész sorának?
A becslések szerint (Lancet Global Health által közzétett) a rendszeres mozgás mértéke, illetve a mindennapi sport iránti igény nemtől, kortól, életkortól, régiótól és bevételtől függően változást mutat. E szerint például: a nők világszinten kevésbé aktívnak bizonyulnak, mint a férfiak, az inaktivitás pedig az életkor előrehaladtával növekszik. Továbbá a kelet-mediterrán és a délkelet-ázsiai régiókban bizonyul a legalacsonyabbnak a rendszeres testmozgást folytatók száma. Amennyiben ez a tendencia továbbra is változatlan marad, úgy a mozgásszegény élet leküzdése felé tett törekvés (2030-ra), nem 15 százalékos csökkenéssel, hanem 35 százalékos növekedéssel fog zárulni.
A legmodernebb „lassú” és „csendes” jelzőkkel ellátható „méreg” a mozgásszegény életmód, ugyanis ez jelentősen hozzájárul a krónikus betegségek világméretű terhéhez. Meglehet, hogy innovatív módszereket szükséges találni ahhoz, hogy az emberek fizikailag aktívabbá váljanak - mégpedig az életkor, a környezet és a kulturális háttértényezők figyelembevételével. Dr. Rüdiger Krech, a WHO egészségfejlesztési igazgatója szerint: annak érdekében, hogy az emberek produktívabbak és egészségesebbek legyenek, kulcsfontosságú, hogy a testmozgás mindenki szemében vonzóbb, elérhetőbb, megfizethetőbb és élvezetesebb lehessen.
Ha nincs elég mozgás
A kutatások arra is rávilágítottak, hogy mindössze a felnőttek 5 százaléka teljesíti a fizikai aktivitás napra bontott irányelveit - vagyis a legalább 30 percet igénybe vevő valamilyen mozgásforma végzését. A mozgásszegény életmódnak listányi egészségre gyakorolt veszélye van, köztük: az elhízás, a cukorbetegség, és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázata, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halál. A folyamatos és hosszabb ideig tartó inaktivitás rontja a vércukorszintet, a vérnyomást és a zsírlebontást egyaránt szabályozó anyagcserét, ugyanakkor a mentális egészségre is negatív hatással van (pl. depresszió).
Ha napközben alig történik valamilyen testmozgás, a szervezetet nem tölti el az az érzés, hogy kellőképpen „megdolgozott” az éjszakai pihenésért, így beköszönt az álmatlanul töltött éjszakák „rémálma”, ez utóbbi pedig magával hozza a nappali fáradtságot. A mozgásszegény életmód koncentrációs nehézségekkel és különféle fájdalmakkal is együtt jár, nem beszélve a nem kívánt súlygyarapodásról és a magas vérnyomásról. Mindazonáltal egy visszatérő, egyúttal örökzöldnek tartható meglátás szerint: változtatni, jó irányba elmozdulni soha (!) nem késő.
Apró lépések, amelyek segítségével többet mozoghatunk és ezáltal egészségesebbé válhatunk
Ha a munkánkat nagyrészt ülő helyzetben folytatjuk, akkor törekedjünk arra, hogy rendszeres időközönként (akár telefonos emlékeztető beállításával) végezzünk némi mozgást - lehet ez egy sétával egybekötött vízfogyasztás, vagy a tömegközlekedés helyetti gyaloglás melletti döntés - tanácsolja a British Heart Foundation.
Amennyiben otthonról dolgozunk, javasolt kipróbálni a mindössze 10 percet igénylő edzésvideókat (akár naponta több alkalommal is). Továbbá érdemes a nap folyamán egy intenzív órát vagy néhány percet beépíteni - amikor edzésre megyünk, jógázunk, sétálunk, kocogunk, kerékpározunk vagy úszunk.
