A neurózis már civilizációs betegség – Jelek, kutatások és megküzdési lehetőségek
A neurotikus személyiséget leginkább az érzelmi instabilitás, a szorongás, az ingerlékenység, az önbizalomhiány, a depresszió és más negatív érzések jellemzik. A neuroticizmusban érintett egyének általában stresszkezelési nehézségekkel és kedvezőtlen önszabályozó képességgel rendelkeznek, ami a kapcsolataik minőségére is hatással van. Erősen hajlamosak az idegeskedésre, aggodalmaskodásra, konfliktusos helyzetben nehezen tudnak megnyugodni. Mit lehet tenni?
A leggyakoribb neurotikus vonások között még olyan jellemzők is szerepelnek, mint: a rugalmasság hiánya, érzelmi hullámvölgyek, a semleges helyzetek fenyegetőként való értelmezése, alacsony önuralom, túlzott féltékenység és irigység. Továbbá a hétköznapi események, kisebb problémák miatti csalódottság és harag érzése, a félelemmel és haraggal való rendszeres szembesülés, a (mindennapi) veszélyekkel szembeni túlérzékenység.
Mik lehetnek a neurotikusság kiváltó okai?
A Verywell Mind szakemberei szerint a neurózis hátterében több tényező is állhat. Ezek közül emelkedik ki az agyműködés. Egy vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy a neurózisban szenvedő egyének oxigénszintje a – számos kognitív folyamatban kulcsszerepet játszó – laterális prefrontális kéregben alacsonyabbnak bizonyult, mint a nem neurotikus emberek esetében.
A kiváltó okok között megemlíthető még a gyermekkori trauma, az éghajlat (szélsőségesebb időjárási minták, éghajlati stressz miatti gyenge dopaminfunkció). Mindemellett pedig a nemi hovatartozás (a nők nagyobb eséllyel válnak neurotikussá, mint a férfiak), valamint a genetika is kiváltó oknak tekinthető (kiderült, hogy a neuroticizmus éppoly örökölhető tulajdonságnak tekinthető, mint például a magasság).
A neoanalitikus pszichológia egyik jeles alakja, Karen Horney „A neurotikus személyiség napjainkban” című, magyarul is olvasható könyvében azt írja, hogy nincs ember, aki teljes mértékben felmentést kaphatna a fájdalmat okozó érzelmektől. Ezekről azonban érdemes tudni, hogy – bár nehezen tudunk felülkerekedni rajtuk – bizonyos fokig természetesnek tekinthetők. Horney szerint annak az embernek a személyisége van veszélyeztetett helyzetben, vagyis eltorzulhat, akin ezek az érzelmek és késztetések eluralkodnak, és letér az egészséges reagálások útjáról.
Manapság a neurózis az egyik leggyakoribb betegségként van számon tartva. Problémafokozó lehet, ha az egyének nem ismerik fel a tipikus neurotikus tüneteket és mechanizmusokat, ahogy az is, ha felismerve ezeket túlzott félelemmel reagálnak minderre. Juhász Pál professzor meghatározása szerint a neurózis tartós feszültséggel és részben tartós magatartászavarral jár együtt, amiben a központi idegrendszer diszfunkciója, vagyis kóros, nem megfelelő működése az elsődleges. Az immár civilizációs betegséggé nőtt neurózis a nemzetközi vizsgálatok szerint a fejlett országok lakóinak egynegyedét érinti.
Megküzdés a neurózissal
Szerencsére van arra esély, hogy a személyiségvonások egyikeként értelmezett neurózist idővel mérsékelni, javítani lehessen. Optimális megoldást kínálhatnak erre a különféle mindfulness gyakorlatok, melyekkel csökkenthető a szorongás szintje.
Egyes kutatások pedig arra is rámutatnak, hogy az életkor előrehaladta, valamint bizonyos meghatározó életesemények (pl. főiskola, szerelem, házasság, gyermek stb.) csökkenthetik a neurózis mértékét.
Érdemes fejleszteni a problémamegoldó képességet is. Mivel az életben jócskán akadnak konfliktusos helyzetek, ezért kulcsfontosságú ezek megfelelő módon történő kezelése.
Fontos megkeresni az egyéni stressz-enyhítő stratégiákat – például: van, akinek a meditatív zene és a jóga segít, másoknak viszont az edzőterem, megint másoknak pedig a rajzolás.
A neurotikus viselkedéssel kapcsolatban mindenképpen hasznos lehet a szakmai segítség kérése – példaként egy kognitív viselkedésterápia vagy az elfogadás és elkötelezettség terápia ugyancsak segíthet a negatív érzelmek kezelésében.
