A nyers vegán étrend csodája és árnyoldala
Nyers vegán étrenden azt értjük, amikor az élelmiszerek – zöldségek, gyümölcsök, magvak, csírák, hüvelyesek – legalább 70-75 százaléka nyersen kerül elfogyasztásra, illetve amennyiben főzzük, a hőmérséklet nem haladja meg a 47 °C-ot. A klasszikus főzés olyan alternatív módszerekkel helyettesíthető, mint a turmixolás, áztatás, csíráztatás, aszalás.
Az étrend követői meg vannak győződve arról, hogy így az ételben található enzimek aktívak maradnak, és nagyban elősegítik az emésztést. Néhányan úgy vélik, hogy ezzel a táplálkozással minden szükséges anyagot bevisznek a szervezetükbe, ezért a táplálék-kiegészítők használatát sem igénylik.
Mit állít a tudomány?
Egy 2023 júniusában közzétett tanulmány szerint (Naseh Pahlavani és kutatótársai) a nyers vegán étkezésnek egyelőre nincs szilárd tudományos megerősítése, és a feltételeknek való megfelelés is rendkívül nagy önfegyelmet követel, mégis sokan állnak át erre a típusú diétára. Ezen táplálkozási minta elsődleges kritériuma az állati eredetű termékek fogyasztásától való tartózkodás. Ugyanakkor felkerül a tiltólistára az egészségtelen feldolgozott ételek fogyasztása. Továbbá szerepelnek etikai, környezetvédelmi és egészség-megőrzési motivációk is a háttérben. Ezekkel az érvekkel és okokkal alapvetően nincs is semmi gond, azonban a szakirodalom jelenlegi megállapításainak 90 százaléka a nyers vegán étrendből adódó esetleges mikrotápanyag-hiányra és az ezzel szorosan összekapcsolódó szövődményekre hivatkozva nem javasolja annak huzamosabb ideig történő fenntartását.
Kétségtelen tehát, hogy ezen típusú étrend követése alapos felkészültséget, tudatosságot, optimális tervezést igényel. A nem megfelelő hozzáállás és kivitelezés rejthet magában néhány egészségügyi kockázatot. A nyers étrend nem tekinthető teljes mértékben új szokásnak, hiszen már a 19. század közepén alkalmazták betegségmegelőzés céljából – Sylvester Graham táplálkozási reformer révén.
Mit mond a dietetikus?
Alina Petre, dietetikus a Healthline oldalán vázolta a nyers vegán étrenddel járó előnyöket és esetleges hátrányokat. Az előnyök között megemlítette a következőket:
a tápanyagokban gazdag növényi ételek egy sor egészségügyi előnnyel járnak,
jótékony hatást gyakorolhat a szív egészségére, csökkentheti a stroke kockázatát,
a magvakban, diófélékben, csírákban gazdag táplálékok javíthatják a vér koleszterinszintjét,
néhány tanulmány összefüggést fedezett fel a veganizmus és az optimális vérnyomás között (a vegánok körében 42 százalékkal alacsonyabb volt a szívbetegség kockázata),
12 százalékkal csökkentheti a cukorbetegség kockázatát,
hatékony alternatívát kínál a fogyáshoz – egy vizsgálat szerint azoknál az embereknél volt a legalacsonyabb a testtömeg-index (BMI), akik több nyers élelmiszert fogyasztottak, mint hagyományos ételeket,
a testzsír-százalék 7 és 9 százalékkal alacsonyabb lehet,
javíthatja az emésztést (magas rosttartalom).
A lehetséges hátrányok között szerepelhet:
a táplálkozási kiegyensúlyozatlanság,
a nem megfelelően megtervezett és követett étrendből adódóan a szervezet számára nincs biztosítva az összes szükséges vitamin és ásványi anyag,
a (nyers) vegán étrend legismertebb és legelrettentőbb mumusa: a túl kevés B12 vitamin bevitelének akár olyan súlyos hatásai is lehetnek, mint a vérszegénység, meddőség, idegrendszeri károsodás, vagy éppen a szívrendellenességek,
gyengítheti az izmokat és a csontokat (az alacsony kalcium- és D-vitamin-bevitel miatt adódhat),
alacsony fehérjeszint,
megnövekedhet a fogszuvasodás valószínűsége (különösen a citrusfélékben és bogyókban gazdagabb étrendet követők esetében).