2024.08.25. 12:31:09 6056 190

„Folyton csak pazarlunk, vagy nem?” - Beszéljünk az élelmiszerpazarlás problémájáról
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A Széchenyi-díjas magyar biokémikus, etológus Csányi Vilmos egy alkalommal arról beszélt, hogy minél fejlettebbé, komplexebbé válnak a kultúrák, annál több lépés szükséges ahhoz, hogy egy-egy feladatot elvégezzünk. Az ételkészítés kapcsán rámutatott arra, hogy amikor az őseink elkaptak egy nyulat, egyszerűen széttépték a saját két kezükkel az állatot, és nyersen kebelezték be a húst. A táplálkozáskultúra fejlődésével azonban többszakaszossá és többeszközössé vált az ételfeldolgozás folyamata. A nyulat már pácoljuk, fűszerezzük, kenegetjük, elektromos tűzön sütjük, tálaljuk és az étkezési etikett szabályait szem előtt tartva fogyasztjuk el. Ám a probléma nem itt kezdődik…

Szemét Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Szemét Fotó:123rf.hu

A neves etológus megjegyzése szerint a mai ember annak érdekében, hogy étvágyát csillapítani tudja, számos pazarló szokást vezetett be. Az étkezésbeli többletörömök megannyi feleslegtermelést eredményeznek, a pazarlás pedig jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági egyenlőtlenségekhez. Összességében: „Folyton csak pazarlunk, vagy nem?” - teszi fel a kérdést Csányi Vilmos.

Az éttermekből, szupermarketekből, élelmiszer-feldolgozókból a hulladéklerakókba került, egyre csak tornyosuló komposzthalmazok látványa és orrfacsaró bűze ugyancsak erre a globális szinten jelentkező tékozló megnyilvánulásra figyelmeztet bennünket. Eric Oddo, a Western Placer Hulladékgazdálkodási Hatóságának vezetője naponta szemtanúja ennek a fogyasztói habitusnak, melyért részben az emberek tökéletes megjelenésű termékek iránti vágyát vonja felelősségre - hiszen elég, ha az árun csak egy kis hiba leledzik, máris a szemétben landoltatják azt.

Annak ellenére, hogy tudjuk: a világ megannyi részén emberek tömegei éheznek, a pazarló kultúrákban szinte rutinszerűen dobjuk ki az általunk „feleslegesnek” ítélt élelmiszereket. Oddo szerint a megtermelt élelmiszerek nagyjából egyharmadáról kijelenthetjük, hogy soha (!) nem kerülnek elfogyasztásra. Ehhez hozzájön az a kiábrándító, szemfelnyitogató adat is, hogy évente több mint 1,3 milliárd tonna élelmiszert kótyavetyélünk el világszerte.

Ez a hulladékmennyiség, ami szennyezést és üvegházhatású gázokat egyaránt okoz, nem csupán a gazdaságot terheli meg, hanem a társadalmi költségeket és a környezetet is. Érdemes figyelembe vennünk, hogy az élelmiszerek előállításához számos erőforrást használunk, mégpedig a Föld 20 százalékát, az energia 32 százalékát, és nem kevesebb, mint 70 százalék vizet, amihez a tavakból, folyókból és a földalatti rétegekből jutunk hozzá. A szakember szerint emlékeztessük magunkat arra, hogy valahányszor pazarlásra adjuk a fejünket, egyúttal ezekeket a természeti kincseket herdáljuk el meggondolatlanul.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Egy csepp esély – 50 éves a magyarországi újszülöttkori szűrés

Minden ezredik újszülöttet érinthet valamilyen ritka betegség, és ezek között csaknem 30 olyan van, amelynek korai felismerésére Magyarországon már 1975 óta működik országos szűrőprogram. Az elmúlt fél évszázadban a szűrőközpontokban – 2007 óta Budapesten a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján – több mint 5,6 millió újszülött vérmintáját elemezték, és 3289 olyan gyermeket szűrtek ki, akiknél már az előtt megkezdhették a kezelést, hogy a betegség tünetet okozott volna.

Tavaszi szépségrutin hűvösebb napokra – így ápold bőröd májusban is

Májusi virágzás ide vagy oda, a tavasz nem mindig szól napsütésről és langyos szellőről. A hűvösebb, szelesebb napokon a bőrünk könnyen kiszáradhat, érzékennyé válhat, vagy épp zsírosodni kezdhet a fűtött terek, szél és hőmérséklet-ingadozás miatt. Épp ezért a tavaszi szépségrutin sem lehet egy az egyben a nyári előfutára – finomhangolásra van szükség.

3 konyhai eszköz, amit nem használsz ki eléggé (pedig megérné!)

A legtöbb háztartásban lapul néhány olyan konyhai eszköz, amit megvettünk lelkesedésből – majd elfelejtettünk. Pedig ezek az „alulértékelt segítők” rengeteget könnyíthetnek a főzésen, időt takaríthatnak meg, vagy épp kreatív új lehetőségeket nyithatnak meg a mindennapi étkezésben. Lássuk, melyek ezek – és hogyan hozhatod ki belőlük a legtöbbet!