2024.07.18. 08:41:28 6628 220

Párna a tökéletes alváshoz - Hogyan került egyáltalán képbe ez az alvóeszköz?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az első emberek fekvőhelyét száraz falevelek vagy szénahalom képezhették, ám a későbbiek folyamán már egyre inkább arra törekedtek, hogy kényelmesebb megoldásokat keressenek éjszakai pihenésük idejére. A sátraikban már előfordultak állatbőrök, melyek puhább, komfortosabb fekvőhelyet kínáltak számukra. Hogyan alakultak ki és formálódtak a történelem folyamán az alváshoz szükséges kellékek? És vajon milyen típusú, formájú, anyagú párnára hajtva a fejünket ébredhetünk frissen, üdén, kellemetlen fájdalmak nélkül? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az alábbiakban.

Tökéletes párna kiválasztása - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tökéletes párna kiválasztása

A régi egyiptomiak ágyukat az állati test - leginkább a gazella vagy az oroszlán - formája szerint alakították ki. Az ókori Izrael hírneves uralkodójáról, Salamon királyról, az a hír járta, hogy pompás ágyát libanoni cédrusból készítették és arannyal, ezüsttel ékesítették. A görögöknél Homérosztól megtudhattuk, hogy Odüsszeusz a saját kezével, egy olajfa törzséből faragta a maga és hitvese ágyát. Egy időben felhagytak az egyszerűség szokásával és ágyaikat csodás festményekkel díszítették. Ekkor jöttek divatba a drága szövetekből készített vánkosok és a párnák. Az eredetileg leginkább szalmazsákra emlékeztető párnát egyre több helyen kezdték el puhább anyagokkal bélelni. A rómaiak kezdték el a párnabelsőt lúdtollal és pehellyel tölteni.

Mire hajtották a fejüket?

A ma ismert párnák ősei, az ókori Mezopotámiában voltak, történetük pedig az időszámításunk előtti 7000-re nyúlik vissza. Ezek a párnák kőből készültek. Ráadásul csak a kiváltságos gazdagok használhattak ilyent, mely egyfajta státuszszimbólum szerepet is betöltött, ugyanis minél több kőpárnával rendelkezett valaki, annál magasabb rangot töltött be a társadalomban. A hűsítő hatással bíró, valamint a rovarok elleni védelemként is szolgáló kemény párnaféléket az ókori kínaiak azért részesítették előnyben, mert úgy vélték, a puha párnák energiát szívnak el a testükből. Ezt meggátolandó kőből, fából és kerámiából készítettek maguknak tetszetős, igényes párnákat. A középkori Angliában kizárólag a vajúdó nők használtak párnákat, a férfiak viszont igyekeztek mellőzni ezeket, mert az volt az általános vélekedés, hogy a párna használata a férfiak esetében a gyengeség jele.

Fordulópont a párnák történetében

A párnák az ipari forradalom idején váltak népszerűvé, melyeket tömegesen gyártottak az akkori hatalmas textilgyárakban, ez pedig egyúttal az olcsóbb beszerzésüket is lehetővé tette. A legtöbb háztartásban pedig az alvás szükséges elemeként szolgáló párnákat, el kezdték díszként, dekorációként is használni. Ezek többnyire kisebb méretű, a kanapékat és székeket díszítő változatok voltak. A nagyobb méretű párnák ekkor ülőhelyként, a hengeres alakúak pedig sziesztázás és alvás közbeni támasztékként szolgáltak.

Ma már a kényelmes, pihentető alvást elősegítő párnák több típusával is találkozhatunk, melyek optimálisan támasztékok a gerincnek, nyaknak, fejnek. Néhány példányuk speciális egészségügyi előnnyel bír - ilyen példaként a gyógynövényes, antiallergén, légzéskönnyítő, sópárna, refluxpárna (ez többnyire egy ékpárnaféle), viszkoelasztikus nyaktámasz, ortopéd párna, ergonomikus párna, hőmérsékletre érzékeny és nyomáscsökkentő anyagból készült, vagy éppen a mágneses párna. Ezeknek az élettartama, a felhasznált anyag típusától függően, meghatározott. A toll- és pehelypárnák, akár 5-10 évig is használhatók, míg a poliészter töltetű párnákat javasolt 2 év használat után lecserélni.

A párna ránézésre tiszta mibenléte csalóka lehet, hiszen sűrűn válik a poratkák és más mikroszkopikus méretű rovarok kedvenc búvóhelyévé. Nem beszélve arról, hogy a túlhasznált párnákon idővel felhalmozódnak olyan szennyeződések, mint a zsír, a kozmetikai termékek, és az elhalt hámsejtek. Ezek pedig allergiás reakciókat válthatnak ki. Igyekezzünk sűrűn cserélni a párnahuzatot - legalább 2 hetente.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Mit érdemes tudni a biztonságos gépi csiszolásról és vágásról?(X)

A csiszolás és a vágás sok barkács- és felújítási projekt elengedhetetlen része. Legyen szó fémről, fáról vagy más anyagokról, a gépi csiszolás és vágás jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a munkát. Viszont ezek az eszközök nagy teljesítményűek, így a biztonságos használatuk alapvető fontosságú. Ha megfelelően használod őket – különösen az olyan sokoldalú gépeket, mint az akkus sarokcsiszoló –, nemcsak hatékony, de balesetmentes is lehet a munka.

Merj színekkel játszani tavasszal!

Ahogy beköszönt a tavasz, végre búcsút inthetünk a komor, sötét téli ruhatárnak, és előkerülhetnek a színes, vidám darabok. A természet is új életre kel, szebbnél szebb árnyalatokban pompázik, miért ne tennénk ugyanígy az öltözködésünkben is? Nem kell leragadnunk a megszokott fekete-fehér vagy farmer-pasztell párosításoknál — a tavasz a megújulás, a frissesség és a kreativitás időszaka.

Vadító, de ízléses – így viseld stílusosan a párducmintát!

A párducminta igazi klasszikus a divat világában – időről időre visszatér, és mindig képes új lendületet adni egy-egy szettnek. Nem véletlenül rajonganak érte sokan, hiszen vagány, nőies, egy kicsit merész, de mégis elegáns tud lenni. Persze, mint minden feltűnő mintával, ezzel is óvatosan kell bánni, ha nem szeretnénk, hogy a hatás túl sok vagy ízléstelen legyen.