Amikor még nem volt hűtőszekrény
Ma természetesnek vesszük, hogy a tej, a hús, a sajt vagy a maradék étel néhány mozdulattal bekerül a hűtőbe. Pedig az emberiség történetének nagy részében nem állt rendelkezésre elektromos hűtés. Mégis meg kellett oldani, hogy az élelmiszer ne romoljon meg egyik napról a másikra.
Jégvermekkel kezdődött
A hideg megőrzésének egyik legrégebbi módszere a jég és a hó tárolása volt. Már az ókorban is építettek olyan föld alatti vagy vastag falú helyiségeket, amelyekben a télen begyűjtött jeget hónapokon keresztül próbálták megőrizni. A föld alatti tárolás azért volt hatékony, mert a hőmérséklet kevésbé változott, mint a felszínen. Később Európában is elterjedtek a jégvermek. Télen tavak és folyók jegét vágták ki, szigetelőanyaggal, például szalmával rétegezték, majd a nyári hónapokban ebből hűtötték az élelmiszereket és italokat.
A tartósítás fontosabb volt, mint a hűtés
A legtöbb háztartásban azonban nem az volt a cél, hogy az étel néhány fokos környezetben maradjon, hanem az, hogy eleve lassítsák a romlást. Sóztak, szárítottak, füstöltek, savanyítottak és erjesztettek. A húsból sózott vagy füstölt hús készült, a gyümölcsöt aszalták, a zöldségeket savanyították, a tejet pedig például sajttá vagy más erjesztett tejtermékké alakították. Ezek a módszerek nemcsak szükségmegoldások voltak. Sok közülük olyan ízeket és élelmiszereket hozott létre, amelyek ma is a különböző konyhák fontos részei.
A kamra volt a régi hűtőszekrény
A házak kialakításánál is számított az élelmiszerek tárolása. A hűvös pincék, kamrák és vastag falú helyiségek természetes módon mérsékelték a meleget. A jól szellőző kamrában tárolták a burgonyát, hagymát, almát, befőtteket, gabonaféléket és más tartós élelmiszereket. A modern hűtőszekrény csak a 20. században vált széles körben elérhető háztartási eszközzé. Megjelenése alapjaiban változtatta meg az étkezési szokásokat: lehetővé tette, hogy romlandó élelmiszereket hosszabb ideig tároljunk, és sokkal kevésbé legyünk kiszolgáltatva az évszakoknak.
A régi módszerek azonban nem tűntek el. A fermentálás, a savanyítás, a szárítás és a füstölés ma ismét népszerű, részben azért, mert rájöttünk, hogy a tartósítás nem csupán praktikus, hanem az ételek ízét is különlegessé teheti.
