Miért merjünk napra menni? Szakértőnk cikke
Ebben az évben nagyon lassan köszönt be a nyár, de előbb-utóbb elmaradhatatlanul megérkezik. Reméljük, hogy az évszak nagy részében jó idő lesz, és sütni fog a nap. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak a médiában a különböző fényvédő készítmények reklámjai is, és egyre több cikket olvashatunk a nap káros hatásairól. Fontos azonban tudnunk, hogy napra igenis muszáj mennünk, hiszen a napfénynek számtalan – egyéb módon nem pótolható–pozitív hatása is van.
Mik ezek, és milyen szempontokat tartsunk be a napozás során? Ebből a cikkből most megtudod!
- A napfény legfontosabb feladata a D-vitamin szintézise. Egyre többet tudunk a D-vitamin szerepéről - az elmúlt egy évben az is bebizonyosodott, hogy a vírusok elleni küzdelemben is óriási szerepet játszik. Emellett fokozza a vérképző szervek és az immunrendszer működését, a testünk általános állapotát, számos betegség esetén védőfaktorként viselkedik. Sajnos a nagyszámú, a nap káros hatásairól szóló cikk hatására egyre kevesebbet napozunk, és egyre kevesebb D-vitamin termelődik a testünkben. Az emberek többsége ezt nem is pótolja megfelelően, ez pedig hozzájárul az általános rossz egészségi állapotunkhoz.
- Különböző bőrbetegségek esetén kifejezetten jótékony hatása lehet a napsugárzásnak: ilyen a seborrhea és a psoriasis is. Ennek részben szintén a napsugarak hatására termelődő D-vitamin az oka.
- Csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen is jó hatással van.
Természetesen a fenti előnyös hatások akkor érvényesülnek, ha „okosan” napozunk, és betartjuk az alapvető szabályokat. Melyek ezek?
- A legfontosabb szabály: mindenképpen el kell kerülni a leégést! Amennyiben egész héten az irodában ülünk, a bőrünket hétköznap szinte egyáltalán nem éri nap, ne akarjunk egy hétvége vagy nyaralás alatt tökéletes barna színt.
- Fokozatosság: fontos lenne, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá bőrünket a naphoz. Az egész év során, ha kisüt a nap, menjünk ki, és töltsünk el egy kis időt a napon. Tavasszal legyünk kint egyre többet, ne a nyári legforróbb napsütésben találkozzunk először a nappal.
- Napi 15-20 percet kéne eltöltenünk erős napsütésben, védelem nélkül ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű D-vitamin képződjön- ezt csak a fokozatosság betartásával érhetjük el
- Hordjunk könnyű ruhát és kalapot, a gyerekek bőrét is védjük inkább speciális ruházattal
- Ne áltassuk magunkat azzal, hogy magas SPF számú krémet használunk, és cserébe egész nap kint lehetünk a napon. Lehet, hogy a krém miatt nem égünk le, ugyanakkor a kémiai fényvédők többsége olyan anyagokat tartalmaz, amik szintén károsak az egészségre. Ilyen anyagok a para-amino-benzoesav (PABA), benzofenonok, cinnamátok, főleg OMC, homoszalátok, 4-metilbenilidén-kámfor. Ezek a kemikáliák mind felszívódnak a bőrben, ahonnan aztán nagyon gyorsan eljutnak sejtjeinkhez a véráramon keresztül, és sejtromboló szabadgyököket hoznak létre. A gyerekek ilyen szempontból még veszélyeztetettebbek, még több méreganyag szívódik fel az érzékeny bőrükön keresztül. Jól nézzük meg az összetevőket, és ha a készítmény tartalmazza ezeket az anyagokat, akkor ne vegyük meg, ne kenjük magunkra
- Kémiai napvédő szerek helyett, használjunk inkább természetes, antioxidánsokat tartalmazó olajokat, mint pl. kókuszolaj, kakaóvaj.
- A fizikai fényvédők is jók lehetnek, ezek általában cink-oxidot tartalmaznak
- Az étrendünk is tartalmazzon antioxidánsokban gazdag ételeket: ilyenek például a bogyós gyümölcsök, amiknek pont ebben az időszakban van szezonja.
- Figyeljünk az omega-3 bevitelünkre, ha szükséges, pótoljuk halolajjal!
Szakértőnket itt megtalálod: www.harsanyijulia.com
Harsányi Júlia Életmód- funkcionális táplálkozási tanácsadás | Facebook
Ｈａｒｓａｎｙｉ Ｊｕｌｉａ- Ｎｕｔｒｉｔｉｏｎｉｓｔ (@harsanyijuliaeletmod) • Instagram-fényképek és -videók
